A legtöbb ember számára az éjszakai alvás nem más, mint elvesztegetett idő. Reggel frissen ébredünk ugyan, de álmainkból nem emlékszünk semmire, vagyis feleslegesek. Pedig ha megtanuljuk tudatosan irányítani azokat, sugallatukkal megoldhatjuk életünk nagy problémáit is.

Rendelj álmot!

Legkreatívabb gondolataink azon a senki földjén születnek, amikor az álom és ébrenlét határán járunk. Ilyenkor szellemünk szabadon szárnyal, nem köti földhöz a realitáskontroll. Este, elalvás előtt és reggel, ébredés után gyakran születnek bennünk problémáinkra olyan váratlan és gyümölcsöző megoldások, amelyekre napközben nem is gondolunk; vagy gondolunk ugyan, de elvetjük őket azzal, hogy megvalósíthatatlan, hasztalan fantazmagóriák. Éber állapotban a logikus gondolkodást és a racionalitást azonosítjuk a szellemi érettséggel, s belénk rögzültek az olyan mondások, mint „mindennek van határa", „jegenyefák nem nőnek az égig" és így tovább. Az álmodozást legfeljebb a gyerekeknek nézzük el, egy felnőttet már megmosolygunk, ha nem tényként éli meg lehetőségei korlátait. A zseniket azonban más mértékegységgel mérjük. Egy felfedező esetében eszünkbe sem jut megkérdezni: vajon épeszű volt-e, aki feltételezte, hogy lehetséges repülőgépet építeni? Pedig álmunkban mindannyian képesek vagyunk repülni, de ugye, az „csak álom". Életünket körbebástyázzuk „ez lehetetlen", „nem vagyok rá képes", „erre nincs megoldás" típusú önszuggesztiókkal, majd áhítattal csodáljuk azokat, akiket nem köt gúzsba a fizikai valóság, és túllépnek a saját korlátaikon.


Ihletet adó éjszakai üzenetek

Álmainkban minden lehetséges, és bármi megtörténhet velünk, ha komolyan vesszük őket, az utat mutathat, vagy segíthet céljaink elérésében. Julius Ceasar számára például alvás közben derült ki, hogy átkelhet a Rubicon folyón, Abraham Lincoln pedig megálmodta saját halálának körülményeit. Elias Howe feltaláló is így kapott választ arra a kérdésre, hogyan nézzen ki a varrógép tűje, William Blake a rézkarc technikáját álmodta meg, Friedrich Kekulé pedig a benzolgyűrű szerkezetét, amikor egy saját farkába harapó kígyó képe jelent meg álmában. Robert Louis Stephenson, a Dr. Jekyll és Mr. Hyde-történet szerzője teljesen tudatosan használta álmait munkájához. Szendergés előtt mindig konkrét utasítást küldött tudatalattijának, ha kiapadóban voltak pénzforrásai. „Adj valami izgalmas kalandregényt, amely eladható, és szép summát hoz!" — üzente az író, az álommanók pedig epizódonként szállították számára a kész sztorit, mint valami folytatásos regényt. Ha elalvás előtt arra a problémára koncentrálunk, amely aktuálisan foglalkoztat minket, segítségül hívhatjuk álmainkat mindennapi gondjaink megoldásában. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy minél több energiát fektet valaki éber állapotban egy kérdés megválaszolásába, annál több támogatást kap álmaitól, mert annál többet ért meg belőlük. Amire az álmokból emlékszünk, és hasznosítani tudjuk, megegyezik éber tudásunkkal. Hiába beszél valaki álmában folyékonyan latinul: felébredve csak halandzsa lesz számára, ha nem ismeri a nyelvet.


Felbontatlan levél

Amíg az irokéz indiánoknál az előző éjszakai álmok elmesélésével és megbeszélésével indult a nap, a mi kultúránkban Freud professzor volt az első, aki egyáltalán felvetette, hogy álmaink nem esetlegesek. Az ősi kultúrákban még mindenki emlékezett álmaira, de mivel ma már nem ápolunk rendszeres kapcsolatot tudatalattinkkal, nem fejlesztjük ezt a képességünket, így alig emlékszünk rájuk. Olyan ez, mintha minden éjjel kapnánk egy borítékot, benne a minket érdeklő kérdések válaszaival, de ezt a levelet reggelente felbontatlanul a szemetesbe dobnánk… Napközben lefáradunk a sok gondolkodástól. Ezzel szemben álmunkban minden különösebb erőlködés nélkül megoldást kaphatunk, miközben ki is pihenjük magunkat. Vizsgálatok tanúsága szerint a sok és színes álom a mi kultúránkban is a lelki béke jele. A depressziósoknak az álmaik is szegényesebbek, az alkoholistáknál pedig a nappali hallucinációk váltják fel az éjszakai álmokat. Az akadémikus, tudományos pszichológia töredelmesen bevallja, hogy nem sokat tud arról, mit és miért álmodunk. Egy neurobiológiai tanulmány szerzője szerint az álom olyan funkció, amely fennmaradt az evolúció során, de nem tudjuk, miért van rá szükség. Az igazi nagy elmék azonban, mint Newton vagy Einstein, mind nagy álmodók voltak, és eszükbe sem jutott feltételezni, hogy az alvások értelem nélkül valók a pihenésen túl.


Életmentő álmok

Az éber álom szépsége abban rejlik, hogy eljátszadozhatunk képzeletünk világában. Ha álmunkban kerget valaki, de közben pontosan tudatában vagyunk annak, hogy ez nem a valóság, egyszerűen csak fogjuk magunkat, kiugrunk az ablakon, és elrepülünk. Rémálmok esetében is javasolják ezt a módszert: játsszuk újra a félelmet keltő jeleneteket, de úgy, hogy most happy end legyen a vége. Egy amerikai agykontroll-hallgató a tudatos álomkontrollnak köszönheti, hogy életben maradt. Egy biciklitúra előestéjén arra programozta be magát, hogy az álma figyelmeztesse a veszélyekre, amelyek a túra során adódhatnak. Azt álmodta, hogy nyers zöldbabot vacsorázik egy társaságban. Két nappal később az úton egy teherautó haladt előtte, zöldbabbal megrakva. Eszébe jutott az álma, és lassítani kezdett. Csak 25 km/órás sebességgel haladt, amikor megcsúszott néhány zöldbabon, amelyek az autóról lepotyogtak. Úgy tűnik, tudatalattinkban tényleg ott lapulnak a holnap eseményei… Elalvás előtt tehát érdemes a tudatalattinkhoz fordulni. Kérd, hogy küldje el a legideálisabb megoldást a problémádra, bármi legyen is az. Sosem lehet tudni, hogy nem kapsz-e ihletet az eddig csak időpocsékolásnak hitt órák alatt.



Álmodj tudatosan!

‹ Próbálod megjegyezni álmaidat: elalvás előtt figyelmeztesd magad, reggel emlékezni szeretnél álmaidra.
‹ Tegyél az éjjeli szekrényedre papírt és ceruzát, és ha felébredsz, jegyezd le, amire emlékszel. Egy éjszaka alatt hat-nyolc epizódot álmodunk, ez összesen 90-120 percet tesz ki, vagyis egy komplett egész estés mozifilm hosszát pörgetjük le csukott szemhéjunk mögött!
‹ Kérj egy álmot a tudatalattidtól, amely választ ad a téged gyötrő kérdésre!
‹ Amikor reggel felébredsz, azonnal idézd fel magadban, amit álmodtál. Menj végig újra a helyszíneken és a szereplőkön, majd értelmezd a látottakat!
‹ Ajánlatos álomnaplót vezetni, amelyben feljegyzed a látottakat. Így idővel egyre könnyebb lesz megfejteni, milyen választ kaptál a feltett kérdéseidre.


Ha többet akarsz tudni a témáról:
‹ Robert Moss: Tudatos álmodás – Álomfejtő praktikák
‹ Dr. Joseph Murphy: Tudatalattid csodálatos hatalma
‹ José Silva: Agykontroll
‹ http://alom.lap.hu/