Tényleg keserédeske?
Aszpartám, szacharin és ciklamát. Tudod, mik ezek? Igen, valóban édesítőszerek, ám a róluk terjengő rémhírekhez nem sok közük van...
Elveszel az édesítőkkel kapcsolatos rémhírek között, és a neten kutakodva is ellentétes információkra bukkansz? Hogy ez többé ne legyen így, egy kis házi kémiaórával fölkészítünk arra, hogy eligazodj az édesítőszerek bonyolult(nak tűnő) világában. Kosáry Judit egyetemi tanárral, a kémiai tudományok doktorával végigvettük, mi igaz az időnként felbukkanó információkból.
Gyilkos aszpartám?
A legelterjedtebb rémhír, hogy az aszpartám tönkreteszi az agyat, a látóideget, az idegrendszert, és károsan hat minden szervre, miközben szívritmuszavart is okoz… Mindezt állítólag azért, mert az édesítőszer „aspartic savra", „phenylalaninera" és „methanolra" bomlik – a körlevélben legalábbis ez áll. Az efféle rémhírek szakszerűségéről annyit, hogy a bonyolultnak tűnő vegyületeknek magyar nevük is van: aszparginsav, fenil-alanin és metil-alkohol. Az előbbi kettő egyszerű aminosav, az aszparginsav ráadásul alapvető fontosságú, azaz élni sem tudunk nélküle, míg a metil-alkohol a legegyszerűbb alkohol – mindez a gimiből neked is ismerős lehet, hiszen kémiai tananyag, maximum elfelejtetted. Az persze igaz, hogy a metilalkohol mérgező, viszont borzasztó kis mennyiségben keletkezik, és növényekben is megtalálható – nem újdonság tehát, hogy bekerül a szervezetbe. Az anyag halálos adagja testsúlykilogrammonként 5-6 gramm, azaz egy 60 kilós emberre számolva 300 gramm – hogy erre aszpartámból tegyél szert, zsákszámra kell nyakalnod az édesítőt, ami ugye lehetetlen.
TANULSÁG
A mérgeket és halálos adagot emlegető körleveleket kritikával kell kezelni. A halálos adagtól mint kifejezéstől egyébként ne félj: elég belegondolnod abba, hogy 100 gramm konyhasó szárazon elfogyasztva szintén végzetes. Ennyi erővel a só is méreg. A másik, amit elfelejtünk, hogy a halálos adagot testsúlykilogrammra lebontva adják meg, vagyis annyival kell megszorozni az adott értéket, ahány kiló a súlyunk, hogy megkapjuk a ránk nézve ténylegesen végzetes mennyiséget.
Rejtélyes fenil-alanin
Az aszpartám másik vétkesnek vélt bomlásterméke a fenilalanin, ami nemhogy nem mérgező, de egy teljesen egyszerű aminosav, azaz fehérje-alkotóelem. A vele kapcsolatos rémképek hátterében a fenilketonuria (PKU) nevű öröklődő anyagcsere zavar áll: a fenilketonuriások szinte semmi olyat nem ehetnek, amit egy átlagember gondolkodás nélkül befalhat; tilos húsféléket és tejtermékeket fogyasztaniuk, beleértve a sajtokat és a túrót. Nem ehetnek gabonából készült termékeket, hüvelyeseket, tojást, szóját. Speciális tápszereiken kívül korlátlanul csak egyes gyümölcsöket, zöldségeket, cukrot, és speciális, fenil-alanin-szegény termékeket fogyaszthatnak. Miattuk van föltüntetve minden élelmiszeren, ha felin-alanin-forrást tartalmaz – ezt az anyagot tehát csak nekik kell kerülniük, nekik viszont kötelező jelleggel. A felinketonuria egyébként nem új keletű anyagcserezavar: a betegséget csecsemőknél már a 80-as évek közepe óta rutinszerűen szűrik, de szerencsére csupán minden 10-15 ezredik újszülöttnél diagnosztizálják.
TANULSÁG
Ha nem szenvedsz ebben a nagyon ritka anyagcserezavarban, nem kell félned a fenil-alanintól, és így az aszpartámtól sem. Ez a felirat nagyjából annyira érint, mint a „nyomokban földimogyorót tartalmazhat" figyelmeztetés, amely a földimogyoró-allergiásokat hivatott tájékoztatni.
Folytatás a Maximában!
MAXIMA